2012. november 22., csütörtök

vissza az időben ~ azték minta





Kellemes estét!

  Cuki, színes és vidám. Ha három szóban jellemeznem kellene ezt a mintát, biztosan ezt választanám. Nem csak mi szeretjük, de a nagy divattervezők is. De pontosan kik is azok az aztékok? A Wikipédiás cikkükből megtudtam, hogy a 14-15-ik században éltek, és rettentő fontos volt számukra a véráldozat. Tudom, ez nem jelentős, de mégis megmaradt. 
 Talán azért is szeretjük ennyire ezt a mintát, mert színes és egyedi, ráadásul azonnal felismerjük. Rajzolni sem nehéz ilyesmit, én is csináltam már. Ebben a cikkben próbálok keveset szövegelve összegyűjteni néhány azték mintás csodát. 


  Ilyen és ehhez hasonló ruhákat, a motelrocks.com oldalon böngészhettek, és esetleg még rendelhettek is. Rengeteg variáció van, és nagyon tetszik, ahogyan a képen kombinálva a fekete dzsekivel és harisnyával. Egy laza stílust ad a dolognak.


A chicwish.com rengeteg ehhez hasonló pulcsit találtam, és mind nagyon szép. Ez az összeállítás annyira nem tetszik, de a pulcsi nálam viszi a pálmát.







   Ha valaki mindenképpen ragaszkodik a boltban való vásárláshoz, akkor a H&M-ben lehet kapni ilyen nadrágot. Én egyszerűen imádom, és szerintem nagyon jól néz ki. Ha a lábaim kicsit vékonyabbak lennének, tuti csak ilyet hordanék.












Ez egy aztékmintás leggings, amit szintén a H&M-ben lehet kapni. Nem olyan sűrű rajta a minta, viszont színes. Nekem ez is nagyon tetszik.
Igen, még mindig a H&M oldalát böngészem, s bár ez a pulcsi nem teljesen azték mintás, szerintem mégis ideillik. A színvilága, ás aprólékos mintája erre emlékeztet. Az a sor hópehely ott középen visz bele egy kis "nagymami kötött pulcsija" hatást, ami nekem most tetszik.















2012. november 15., csütörtök

olvasnivaló ~ ezt még TE is élvezni fogod

Kellemes olvasást mindenkinek!

  Nem vagyok az a reklámozós típusú, mert valahogy mindig én húzom a rövidebbet. Meglátva viszont ezt a jó kis blogocskát reklámozáshoz támadt kedvem, úgyhogy írtam neki. Ez egy ritka, és kivételes alkalom, szóval lessetek be hozzá, ha van kedvetek. Nem divatról ír, de hát nem lehet mindenki olyan érdeklődésű, mint én, mert az marha unalmas lenne.

>KATT<

2012. november 13., kedd

magas kérdés ~ cipellők

Kellemes Lábfájást!

  Nem, ma sem bunkóságból köszöntem így, egyszerűen csak arról van szó, hogy hosszas magassarkú viselésekor igen csak meg tud fájdulni a lábunk. Kár érte, ezek a darabok olyan csinosak, ráadásul praktikusak is. Szerintem be kellene vezetni az egy kötelező magassarkút hölgyenként. Gondoljunk csak bele, az állam fizetné, hogy magassarkút vásárolunk. Imádnám! A témára visszatérve azonban, ma a magassarkú viselés rejtelmeit fogom feltárni a kedves cipőrajongók számára. Akad ugyanis olyan állás, ahol vagy kötelező vagy pedig érezzük, hogy nem árt magassarkút viselni nap mint nap

  Fontos megemlíteni a pozitívumokat, és a viselés egyetlen, ám nagyon fontos szabályát. Hogy miért is rajongunk ezekért a darabokért minden kényelmetlenség ellenére? Bár kényelmesnek nem kényelmesek, ám szexinek mindenképpen szexik. Szinte nincs olyan, akinek ne állnának jól, hiszen nyújtják az alakot, ezáltal karcsúsítanak. Az alacsony lányok kifejezetten kedvelik őket, hiszen egy jó kis platformmal akár tíz-tizenkét centit is nyerhetnek, ami nem kicsi. Én nagyon irigylem az alacsony lányokat, mert sajnos a 175 centimmel pasizni sem könnyű, hát még magassarkút hordani... Én mégis azt mondom, hogy magas csajok vállaljuk fel a  magasságunkat és hordjunk bátran magassarkút! Jó érzés, ha az emberről azt hiszik modell, azért valljuk be. Néhány napja sétált el mellettem egy csapat modell, és mind tűsarkút viselt. Bár mellettük aprónak, és csúnyának éreztem magamat, mégis kicsit önbizalmat adott, hogy ha ők megtehetik, akkor én miért ne?

Szép, szép, de csak ha kapaszkodás nélkül sem borulsz fel benne
   A viselésének a képzeletünk szab határt (igen, a szandál-zokni dolog is előfordulhat, de CSAK indokolt esetben), ám egyetlen fontos szabályt érdemes azonban betartani. Egyszerűen hangzik, megtanulni sem nehéz: Ha nem tudsz benne járni, ne viseld. Sosem felejtem el, ahogyan egy iskolai ünnepélyen az egyik felettem járó végig ott botladozott, és még megállni sem tudott hatalmas magassarkúiban. Én sem tudok ezekben biztosan járni, de a pillanatnyi koromra tekintettel még nincs is rá szükségem. Érdemes megjegyezni (és kipróbálni) egy divathetes praktikát, melyet a VOGUE magazinban olvastam, mert roppant hasznos. Tracey Lomrantz Lester (jó ötlet megnézni a honlapját, nagyon igényes) a Glamour divat bloggerje (szerkesztője) szerint mielőtt felvennénk a cipőt érdemes otthon egy jó vastag zoknival felvenni, és amíg csak tudunk,  abban járkálni otthon. Ha egyszer eljön az idő, hogy ilyen cipőt viseljek, meg fogom fogadni a tanácsát, mert egyrészt így a cipő sem fogja törni a lábam, másrészt járni is megtanulok benne. 

Ha már elhatároztuk magunkat, hogy magassarkút fogunk vásárolni, akkor fontos figyelembe venni a következő szempontokat:

1. A sarok mérete egyenesen arányos a fájdalommal 

Nem ment az agyamra a matek, de ez tényleg így van. Valljuk be, kinek nem fáj a lába egy ilyenben? Egy-egy rövidebb alkalomra tökéletes a tizenöt centis platform tűsarkúd, de ha hosszan (akár minden naposan) hordani akarod, a lábad kegyetlenül fog fájni, arról pedig ne is beszéljünk, hogy ez milyen egészségtelen. Ha minden nap magassarkút akarsz hordani, akkor bőven elég egy 5-6 cm-es sarok. Ha ennél mégis magasabbra vágysz, a következő pont a tiéd.

Figyelem! Figyelem! Lábfájás ingyen!

 2. we love platform

Angoltudásom megcsillogtatása után elmondanám, hogy igen, a platform egy nagyon kedves kis aranyos dolog, amit mi nők imádunk. Ha a platform magassarkút választasz, akkor csak pluszcentiket nyerhetsz, mert a cipő optikailag magasabbnak néz ki, de a lábacskád valójában ugyanolyan magasan van, mint platform nélkül. 


3. betétet nem csak a bugyiba lehet rakni

Ezt most halál komolyan mondtam. Egy jó kis lábbetéttel kényelmesebbé teheted a cipőt, mint valaha! 

4. ami a boltban nem kényelmes, otthon sem lesz az

Valljuk be, mindenki járt már úgy, hogy annyira tetszett az a cipő, de kicsit szorított elől/nyomott/törte a sarkad. Egyszerűen kihagyhatatlan vétel volt, nem lehetett otthagyni a boltban annyira "cukcsi" volt, amikor pedig (otthoni kipróbálás nélkül) felvetted totál tönkretette a lábad. Igen, ilyen mindenkivel van. De sajnos olyan még nem volt, hogy egy, a boltban kényelmetlen cipő otthon egy csapásra jó lett volna.


Végezetül pedig egy bocsánatkérés. Esküszöm próbálok keveset pofázni, de olyan nehéz! Annyit lehet beszélni ezekről a dolgokról, nem tudom megállni. Egyszóval elnézést kérek a hosszú bejegyzésekért.

2012. november 7., szerda

mint a nagyok ~ lookbook

Divatos estét!

   A lookbookról csak annyit, hogy innen merítem a stílusom és az ötleteim nagy részét. A világ minden pontjáról láthatunk itt igazán profi képeket. Azért szeretem, mert egy pillanatnyi állást mutat a divatról, és nem azt amit az egyik unatkozó blogger kitalált, hogy most divatos. Megmutatja, hogy igazából már csak nálunk menő a szokásos farmer-póló kombináció, és, hogy máshol már nem néznek rád furcsán, ha ettől eltérsz.


Ennek fejében állítottam össze egy kis toplistát, a szerintem legjobb képekből. 

Egyszerűen imádom ezt az összeállítást. Finom, letisztult és rettentően nőies. Ráadásul még ezekkel együtt is kényelmes viselet. Pontosan erről beszéltem, amikor azt mondtam, hogy másoknál már rég nem a farmer-póló kombináció a menő. Ez csak egy tök átlagos, teletalpú cipő (amit bármelyik Deichmannban kapni lehet), de az a bokalánc (vagy inkább karkötő) feldobta, és életet vitt az egészbe. Ezt a nagy, fehér ruhaként szolgáló pulcsit a hátán lévő kivágás testi izgalmassá. Kicsit sejtet, de mégsem mutat meg mindent. A nyaklánc visz bele egy kis életet elől, a gallér pedig csak hab a tortán. Kalap nélkül is imádnám, de így még csak tökéletesebb. Nem találtam kivetnivalót benne, teljesen összefoglalja azt, ami nekem eszembe jut, ha meghallom a divat szót.


A második helyet ennek ítélném. Tetszik, hogy egy általános öltözet, mégis elegáns. Ráadásul ha valaki tud sétálni ezekben a drágaságokban, akkor az egésznek nagyon is laza hatása van. A narancs és ez a türkizkék tökéletesen kiegészítik egymást, a karkötőn pedig mind a két szín megjelenik. Világos (vagy vörös) hajhoz nagyon jól mennek a fekete cuccok, ami szintén kedvez az összeállításnak. A sok cipzár egészen elvonja a figyelmet, az ember tekintete azonnal odatapad. Ha a lány azt a hatást akarta elérni, hogy a kabátkája után egyből a haját figyeljük meg, akkor nagyon ügyesen tette. A fekete kalap ebben az összeállításban is megjelenik, de szerintem nélküle is jó lett volna, nem érzem a szükségét. Persze, nem kell a dolgokat túlzásba vinni, de én talán egy olyan táskát választottam volna hozzá, amin egy icipici narancs is van. Esetleg a pántja, vagy a körvonala...

Ez, a harmadik összeállítás akár meg is kaphatná a kreatív különdíjat, és nem is a ruha miatt, hanem a kép kompozíciójáért. Nagyon tetszik, hogy egy könyvtárban lett fényképezve, megadja az alaphangulatát a képnek. Ebben az összeállításban fontos megfigyelni a színek játékát. A barna és türkizkék tökéletesen kiemelik egymást, ráadásul őszies hangulatot keltenek. Fontos megfigyelni, hogy a sötétes türkizkék mellett is igen jól mutat a szőkés haj. A sapka ezúttal elengedhetetlen, erőteljes darabja az összeállításnak. Nélküle nem érezném tökéletesnek. 

Íme pedig a Mi a franc ez? különdíjasunk. Egyszerűen nem tudtam kihagyni, hogy ezt ne osszam meg. Én értem, hogy divat, de szerintem ez már nem az. Szerintem ez már túlzás. Persze manapság az átlagosság nem kecsegtet semmi jóval, mindenki az egyedit keresi, a bevállalósat, de nem biztos, hogy így kell kitűnni a tömegből...

 


2012. november 4., vasárnap

tik tak ~ ami a karodon van

Jó reggelt!

  Nos, ha lenne ilyenem (vagy egyszerűen időérzékem), akkor tudhatnám, hogy már késő délután felé járja, és máshogy köszönnék.
    Manapság aki meg akarja tudni hány óra van, egyszerűen csak előveszi a telefonját (ránéz a képernyőre, elteszi és rájön, hogy nem nézte meg ezért ismét előveszi és végre megnézi az időt). Ez ránk, magyarokra főleg jellemző. Blogos pályafutásom során azonban sikerült megtapasztalnom, hogy a külföldiek ezzel egyáltalán nem így vannak. Egy, a mi szemünkben kissé régimódinak tűnő, arany, kövekkel kirakott órát is nagyon szívesen felvesznek (igen, a fiatalok is). Néhány hasonló árnyalatú karkötő mellett nagyon szép, és praktikus kiegészítő lehet.

  Rengeteg neves cég adott ki órakollekciót, természetesen elég borsos áron, de azért érdemes megnézni őket, mert mindegyik darabban valami különleges. Például a Fossil minden igényt kielégítő kollekciója szerintem igen figyelemre méltó, ráadásul színek szerint csoportozva szerepelnek a honlapon. A Longines hagyományos és régi márka, mindezek mellett igen magas árú darabokkal találkozhatunk a honlapon. Mindazonáltal viszont a pénz mellett érdemes megemlíteni, hogy ezek az órák igen megbízhatóak, minőségük is kiváló. Michael Kors nem kifejezetten óratervező, ám nekem nagyon tetszik az órakollekciója, mert bár látszólag ugyanolyan, mint a többi, mégis van benne valami egyedi. A Burberry óráknak a számlapja tetszik igazán, de van még valami bennük, ami megfogott. A kollekciót böngészve találtam sportosabb darabokat is, amik ugyanakkor nem veszítették el elegáns és különleges vonalvezetésüket sem. Ez igazán tetszik ezekben az órákban.
Legutoljára hagytam a fenti képen szereplő márkát, pont azért, mert szerintem nagyon különleges. A 49 éves Marc Jacobs egyaránt tervez sportos, és divatos órákat a ruhák mellett. Nekem ezek nagyon tetszenek, szerint roppant ízléses és kifinomult minden egyes darab.
  
  A nagy cégek elegáns órái mellett vannak azonban elvben kicsit más, eltérő kollekciók. Ki tudja, talán a fiatalokat kicsit jobban érintő, színes, hatalmas óráknak nagyobb sikere van manapság, talán az áruk miatt is. Ezek nem készülnek olyan nemes anyagokból (viszont ettől még ugyanolyan jók), és talán néhány darab még vízálló is. Mielőtt viszont még azt hinnénk, hogy ebben a kategóriában olcsó, és pár nap alatt tönkremenő órákat találhatunk csak, be kell, hogy mutassak néhány céget. Nekem például az Ice Watch órák nagyon tetszenek lendületes vonalaik, és
strapabíróságuk miatt. A F**k me I'm famous kollekció igen figyelemreméltó, fiatalos és színes darabokkal rendelkezik. A Swatch nem csak e típusú órákat gyárt, azonban nagyon is érdemes megnézni a honlapot, mert bevezettek egy csomó újítást, és olyan szokatlan, meghökkentő óráik vannak, amivel az ember igazán felkeltheti a figyelmet. És legutolsó sorban itt van még a Too Late (Túl Késő, már a neve is hangzatos) végre egy jó kis magyar honlappal. Egyedi a formatervezésük, és már messziről felismerni őket (persze ha az olcsó utánzatokat nem vesszük figyelembe) az utcán is. Igazán minden van, még sötétben világító óra is (érdemes megnézni). A Neo kollekcióra pedig bűn nem odafigyelni, mert extravagáns és izgalmas. Végre valami új. Igazán nem drága egy ilyen, még nekem is van.
  A következő órafajtához nem köthető egy vagy több bizonyos cég, csak annyit lehet elmondani róla: jól néz ki, és szinte mindenhol kapható. Ráadásul még olcsó is. Igen a kicsi, nyaklánc alakú órákról beszélek. Kapható már minden fajtában, még bagoly alakúban is. Szerintem nagyon kreatívak, vásárlásnál azonban oda kell figyelni, hogy tényleg működjenek, mert bár szép-szép, de nem árt, ha funkciója is van. Én például ilyet vettem a barátnőmnek a szülinapjára, és meglepően praktikus, főleg amikor a fizikateremben a flúgos fizikatanárunk már megint azt játssza, hogy leveszi az órát a falról, mert túl sokat nézzük...

 Mondhatni ár szerint megyünk lefelé, bár egyáltalán nem direkt. Az utolsó típusú órához szintén nem találtam különösebb márkát, bár biztos van egy, aki elkezdte terjeszteni, aztán elindult a sok utánzat. Ezeket a plasztik órákat 2000-3000 Ft-ért lehet már kapni, nem túl tartósak, és nem is vízállóak. Idén nyáron nagyon divatos lett, főleg az úgynevezett "páwák" körében, szerepük általában annyi, hogy nagyok és színesek. Egy-egy nyári, laza, színes öltözet mellé igen hasznosak tudnak lenni, ám komolyabb alkalmakra nem valóak. Előnyük, hogy nem kerülnek sokba, és nagyon sok színben kaphatóak. Az viszont már egy más kérdés, hogy mennyire izzadhat az ember keze benne egy jó negyven fokos hőségben...

2012. november 1., csütörtök

ősembercsizma ~ uggs

Kellemes Estét!

Sosem felejtem azt a pillanatot, amikor egy fáradt téli nap után a buszmegálló felé baktattam, és előttem sétált egy párocska. A srác amolyan átlagosan nézett ki így hátulról, a lányon viszont egy ilyesfajta csizma volt. Egészen odáig nem volt ellenvetésem e lábbelik ellen, viszont a lány úgy lépkedett azokban a cipőkben, hogy borsódzott a hátam. Minden egyes lépés megtétele után befordult úgy a bokája, hogy csodálkoztam, egyáltalán nem dől el.

Ezeket a csizmákat hívom én ősembercsizmának, rendes nevén pedig uggsnak (angolul, többesszámban, esetleg többesszám nélkül uggnak). Az ősembercsizma nemes egyszerűséggel e cipők formájára, kivitelezésére utal. No persze nem arra gondolok, ami tele van aggatva flitterekkel, hanem az eredeti, sima, egyszerű barna kiadásra. Manapság ezek a csizmák a tél elengedhetetlen darabjai, akár szeretjük őket, akár nem, találkozhatunk velük.

Angol elnevezése az eredeti márka után keletkezett. Ausztráliából és Új Zélandról származik, és már egészen régóta létezik, korunkban újra divatba jött. Igen borsos ára van egy-egy darabnak, de hát mint tudjuk a márkákat meg kell fizetni. Azóta persze sok olcsó (vagy annyira nem olcsó) másolat keletkezett, talán jobb, de valószínűleg rosszabb minőségben. Egyaránt található a kollekcióban férfi, női, és gyermek cipő is. 


Az egyszerű barna, szürke és fekete alapdarabok mellett igyekeztek színt (szó szerint színt) vinni a kollekcióba, így láthatunk rengeteg különféle árnyalatot: korallt, aranyat (flittereset és simát), türkizkéket és még különféle állatmintásakat is. Az extravagánsabbak, újítások kedvelői számára szerintem ez pont kielégítő, ennél több már nem is kell. Vannak azonban olyan olcsó másolatok, amik ezt a színvilágot egyáltalán nem ragadják meg, mondhatni kicsúfolásai az eredetinek. Például egy-egy neonrózsaszín műanyag uggs utánzat már nevetséges szerintem. Egy ízléses, a színeket kedvelő ember sem választana egy ilyen darabot, hiszen van olyan, ami már sok. Ezeknek a cipőknek az ízlésesség határain belül maradó másolatai is nézhetnek ki jól, ám sokszor túlzásokba esnek.

Amit fontos még megemlíteni, az a kényelmesség és a hordhatóság szempontja. Nekem volt egy hasonló, kicsit sportosabb darabom, ami nem rendelkezett ilyen nagy rüszttel, mert az az én lábamat igen szélesítette. Néhány nappal ezelőtt elővettem, és azt figyeltem meg az anyagon, hogy az én lábam is kissé befelé fordult a lépéseknél. Visszaemlékezve nagyon is kényelmes viselet volt, a bokát vagy a láb részeit egyáltalán nem tartotta, így szabad utat nyitva a koordinálatlan mozgásnak is. Négy-öt nap után viszont átvettem egy magassarkú csizmát (kb. 5-6 cm sarokkal), és azt tapasztaltam, hogy elképesztően más érzés. Jól esett a lábamnak, hogy végre tartja valami. Az más kérdés, hogy mivel addig befelé forduló bokával jártam, kis híján eldőltem. 

Mindent összevetve e cipők az idei télen sem hiányozhatnak, és csak a te egyedi ízléseden függ, hogy milyet választasz (vagy, hogy választasz-e). Az olcsó változatokkal, és a másolatok színvilágával azonban érdemes vigyázni, és az sem árt, ha három-négy naponta más cipőbe is belebújunk.

2012. október 28., vasárnap

a nép üdvözlése ~ bemutatkozás

Szevasztok parasztok!

A tisztelet és az udvariasság megtartása érdekében elvégzett kellő köszönés után bele is vágnék a sűrűjébe. DIVAT. Csupa nagybetűvel.

Tízéves korom óta blogolok, azaz négy éve. Mondhatni tapasztalt vagyok, de az ember nem kérkedik ugyebár. Most bírtam a legtovább, hogy ne legyen valamilyen blogom. Mindig elkezdem, aztán néhány év múlva abbahagyom, mert nincs rá időm, vagy nincs semmi ötletem miről írhatnék. És már most tudom, hogy ennek a blognak is ez lesz a vége, de kit érdekel? 

Először oldalakkal kezdtem, de azokat is inkább ilyen blog-szerűségként használtam. Az első blogom naplónak indult, de hamar rájöttem, hogy ez más tészta. Blog.hu-n indítottam, de elég alacsony volt a nézettség, ezért áttértem a neon blogírójára, ami a pályafutásom alatti legnagyobb olvasottságot hozta meg nekem. Akkor alakult át a blogom kissé a divat és a sztárok, majd később teljesen a divat irányába. Időközben nyitottam egy történetes blogot is (aminek szinte nem is volt olvasója, pedig szerintem nem volt egy rossz történet, csak talán túl komoly volt a témája), így igazi bloggerinává váltam. Úgy alakult, hogy nem volt már sem időm, sem kedvem blogolni, úgyhogy abbahagytam idén tavasszal. Egészen szeptemberig bírtam, amikor megnyitottam a novellás blogomat (amit sajnos nem nagyon látogatok). És most itt ez a divattal foglalkozó blog. Reménykedek néhány olvasóban. 

Összefoglalva ezt a sok rizsát, amit itt lenyomtam nektek, régóta blogolok, és vágom a témát.